A Mátyás király és Beatrix hercegnő esküvőjére összesereglett, mintegy huszonötezer ember jelenléte és a rendezvény megalkotóihoz eljuttatott elismerő visszajelzések azt sugallták, hogy Székesfehérvár nyári programsorozata új eseménnyel gazdagodott. Okkal hisszük tehát, hogy érdemes és szükséges folytatni a sort egy újabb esküvővel. »

Az esküvő idején az Úr 1078. évében járunk, éppen negyven esztendővel Szent István királyunk halálát követően, amikor olyan zűrzavaros évek végéhez közeledünk, amelyeket talán nem árt kissé áttekinteni ahhoz, hogy jobban megértsük az előttünk lepergő, felelevenített eseményeket. »

A honalapító Árpád nemzetségéből származó királyaink családfája meglehetősen szövevényes, még akkor is, ha csak a Szent László előtti királyokat vizsgáljuk. »

Szent László uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében: kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső viszálykodásból, megmentette a külső ellenségek támadásaitól. »

A kereszténység megszilárdulásával szaporodik a kolostorok száma, s bennük egyre gyakrabban hangzik fel a gregorián ének. Ám az erdők rejtekében, a Dobogó-kőn, a Zengő-kőn s a többi csúcsokon állnak még a bálványok, s az éj csöndjét még gyakran verik fel a tiltott sámándobok hangjai is. »

Pazar lakomát ígér az esküvői étlap: pozsár- derék, szömörcsög, kígyóhal, töltött tikfik, kacsa, liba és megannyi más pecsenye kerül a király asztalára. A nézők fóliában sült ökröt is kapnak. »

A harcművészeti bemutatókon baranta csapatokat lát majd a közönség. A baranta a IX. század és a XIX. század között élt magyarság népi testkultúrájára és katonai harci kiképzési formáira épülő fegyveres és pusztakezes harcművészeti irányzat. »

A középkorban az udvari szakácsok többnyire férfiak voltak, hiszen munkájukhoz hozzátartozott a vad megtisztítása, megnyúzása, feldarabolása, sőt olykor elejtése is. A magyar konyha fő jellegzetessége az erős fűszerezés volt, amely a lakomák nagy ételegyütteseinek megemésztését is szolgálta. Az étkek elfogyasztása közben és után az elmaradhatatlan bort mázatlan cserépedényekben kínálták és a pohárnokok kötelessége volt gondoskodni arról, hogy a vendégek serlege, kupája ne legyen üres.

Egy leves szép kövér kappanból, fejér cipóban

   A leves a táplálékok sorában igen jelentékeny szerepet visz, ezért készítésekor különös gond fordítandó rá. A szép kövér kappant a kasszerol fenekére tesszük. Annyi vizet öntünk, hogy bővibe ellepje. Hogy a húslének kellemes ízt adjunk, különféle zöldségneműeket vetünk bele, jóféle fűszerszámokkal egyetemben. Gyenge tűz mellett öt óra hosszáig főzzük.
E leves, ha kellően van elkészítve, szép világos színű, erős, de kellemes ízű.

Derék pozsár, kemencében

   A megtisztított pozsárt kemencébe vetvén, borral sűrűn kenegetvén, ropogósra pirítjuk.

Szömörcsög parázson rózsásra pirítva

   A halat alaposan megtisztogatva, kívül-belül besózva bikkfa parazsa fölé vetjük, s addig forgatjuk, míg szép színt nyer.

Kígyóhal kardra szúrva, nyárson forgatva

   A kígyóhalat bőritűl megfosztva, erősen besózva kardra hányva, és erős tűzön meglángolva.

Fekete hal, kemencében

   A megtisztított fekete halat a pozsár társaságában kemencébe vetjük, alaposan megpergeljük.

E jóféle étkek miskulánciával czitrom kíséretében az udvari kukták által asztalra küldetve.

Tikfik töltve

   Az idei gyenge tikfiakat kívül-belül besózzuk, és kis ideig hatni hagyjuk a sót. Töltelékje erdei málnával, szamóczával, fügével, mondolával megbolondítva, lúd zsírjával megkenve, hogy száraz ne maradjon, majd kemencében aranyosra pirítva.


Kacsa borban párolt káposztával, szilvával megczifrázva

   Az alaposan megkopasztott, és szárazon megperkelt kácsát kívül-belül porított fenyőmaggal és sóval jól bedörgölünk, és néhány napig állni hagyjuk.
Tepsibe rakva kemencébe tesszük. Zsírt alá rakni nem szükséges, de gondosan locsoljuk, amíg meg nem puhul, és kellően nem színesedik.
A kifejérített káposztát finomra összemetéljük, a kacsa háját elolvasztjuk, borecettel feleresztjük, szelíden megsózzuk, nádmézzel édesítjük, és a káposztát benne fedő alatt fölforrni hagyjuk, majd aszalt szilvával gazdagítjuk.

Ifjú ludak saját zsírjában megsütve, zsályával, rozmaringgal bolondítva

   A fiatal libák részünkre igen finom ízletes pecsenyét szolgáltatnak, ha megfelelően fűszerszámozzák, nyársra húzzák, majd lassan forgatva porhanyósra sütik. A tálalás előtt fél órával erős láng tüzénél szép pirosra, ropogósra pirítják.
Az egészben sütött pecsenyék szőlőnek rubintos levében főzött körtvéllyel, és fekete almával czifrázva igen jó étkekké válnak.

Makkon pendült erdei disznó fia

   Az erdei disznófit néhány napig szőlő rubintos levében feresztjök, majd borókával, fenyőmaggal bedörzsöljük. Kemencébe vetjük, serrel, mézzel kenegetve, bőrét porcogósra perzseljük. Hogy a gyomor érte meg ne nehezteljen, jóféle gyümölcsökkel adatván, asztalra küldetjük.

Tejes pite - fekete magokkal

   Lisztet - tejjel, mézzel - sűrűn összekavarunk, edényt lúdzsírral kikenünk, amibe a tésztát belévetjük, a fekete magokkal egyetemben. Aztán kemencében, jófajta gyümölcsökkel megbolondítva, pompázatosra megpirítjuk.

Mézes kenyér aszalt fügével, szilvával, mondolával

   Jófajta mézet, lisztet, vajat, tikmonyát jól öszekeverünk, belévetjük az összeaprított aszalt szilvát, mondolát, aszalt fügét, és porrá tört szegfűszeget. Irós vajjal kikent formába öntjük, és kemencébe lassan készre sütjük.

Gyümölcsös piszkót, meggyes liktáriummal

   Lisztet, édes tejet, tikmonyát, sót, és irós vajat jó alaposan kikeverünk, jó sűrűre. Kivajazott tepsibe öntjük, forró kemencébe tesszük. Tetejibe magnélküli meggyet nyomkodunk. Pompásabbá tehetjük, ha fogyasztáskor meggyes liktáriumot is kínálunk hozzá.

   Ökörsütés mindig ott fordult elő, ahol nagy sokadalom gyűlt össze. A hatalmas nyársat - a tütikutyát -, amire az ökröt húzzák, egymástól megfelelő távolságra földbevert, kétágú fára helyezik. Faszénparázs felett legalább 24 órán át sütik, sós fűszeres vízzel locsolgatva, kenegetve. Így csak a hús felső rétege sül át, amit levágva az ökröt tovább sütik, míg az teljesen átsül. A felületről levágott nagy darab húst nagy szelet friss házikenyérre tálalják.

   Gasztronómiánk a magyar módra megőrzött ízek között kiemelkedő helyen tartja számon a nyárson sült ökröt, az ökörsütést. A királyi esküvő ökörsütő mestere, Gárdonyi Ferenc saját módszerrel, fóliába csomagolva készíti el a fűszeres ínyencséget. Hogy miért fólia? „Otthon jutott eszembe, amikor a fóliába csomagolt csirkét tettem be a sütőbe: miért ne lehetne egy ökröt is hasonló módszerrel megsütni? Megpróbáltuk és sikerült. A hagyományos ökörsütés folyamatosan fogyasztó vendégsereget igényel, a rendezvényeken viszont csaknem ugyanazon időn belül szeretne 300-400 ember falatozni. Fóliás módszerrel ez lehetségessé válik. Egy-egy ökörhöz 200-300 méter fólia kell, amit aztán meghatározott módon, öt-hat rétegben tekerünk az állatra„ - mondja a mester.

   A sütés így sem rövid idő, de legvégül a csontvázról szinte lefoszlik a több száz kilónyi sült. A művelethez 15 mázsa keményfa szükségeltetik, körülbelül tíz kiló só, fél kiló bors, ugyanennyi fűszerpaprika, fél kiló fokhagyma, némi olaj és szalonna.

   Jó étvágyat!