„Valaha, régen, még gyermekkoromban, gyakran gondoltam el a hallott és olvasott mesék számomra legkedvesebb motívumát, amikor a legkisebb királyfi elnyeri a szépséges királykis­asszony kezét és hét országra szóló lako­dal­mat csapnak” - vezeti be a rendezvényt a főrendező. »

Pazar lakomát ígér az esküvői étlap: pozsár-
derék, szömörcsög, bérbécs, kígyóhal, töltött tikfik, kacsa, liba és megannyi más pecsenye kerül a király asztalára. A nézők fóliában sült ökröt kapnak.»

A Királyi Esküvő fő moz­za­natai Corvin Mátyás és Aragóniai Beatrix eskü­vőjének valóságos esemé­nyeire épülnek, amelyek túlnyomó része városunkban zajlottak le. »

Magyarországon az első nagyobb tűzijátékot Mátyás és Beatrix esküvőjén rendezték. A látványosságot a német matematikus és csilla­gász, Regiomon­tanus készítette. »

Mátyás király, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia a legismertebb királyunk Szent István után. A keménykezű, ugyanakkor legendásan igazságos király alakját mesék is őrzik. »

Vásári színjáték Beatrix szépségéről, erényéről és megpróbáltatásairól. Képmutogatás, feslett és festett életképek középkori stílusban. »

Mátyás király Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia, akit Vitéz János irányításával humanisták nevelték. A magyaron kívül latinul, németül és csehül beszélt, műveltsége meghaladta a korabeli főurakét, nem véletlenül ő a legismertebb királyunk Szent István után. És az utolsó magyar király is, hiszen utána már az idegen uralkodók jöttek.

   Mátyás uralkodása alatt a magyar királyság helyzete megerősödött, külpolitikailag is gyarapodott, virágzott a belkereskedelem, fejlődött az ipar és sosem látott fejlődésbe kezdett a kultúra (például csak a pápa könyvtára volt nagyobb, mint Mátyásé).

   Bár Mátyásnak sokfelé és sokáig kellett hadakoznia, mégis tudta biztosítani az ország belső rendjét. A királyi hatalom megerősítése mellett tiszteletben tartotta a nemzet jogait is: fontosabb intézkedéseket a gyakorta összehívott országgyű­léseken szavaztatott meg. Igazságossága legendássá vált: az ország törvényeinek betartását egyaránt kérte számon a főurakon és az egyszerű embereken, akik panaszaikkal személyesen fordulhattak a királyhoz is.

   Mátyás 1490. április 6-án Bécsben halt meg. A főurak kettős temetést rendeztek számára, Bécsben ravatalozták fel és Székesfehérvárott helyezték sírba. Az ország három hónapos nyílt gyászt tartott utána. Nagy volt a szomorúság a nép körében: Bonfini szerint a katonák bőkezű vezérüket gyászolták, a polgárok kormányzójukat, a nép pedig igazságos királyát siratta. Külföldön is meggyászolták, hiszen ő volt az, aki Magyarországot a török elleni védekezés erős bástyájává tette, megvédve Európát a keleti támadástól.

   Mátyás király legendás alakja a népmesékben is megjelent: az igazságos és bölcs király a jókat bátorította, a rosszakkal szemben kérlelhetetlen szigorral lépett fel, a tévelygőkkel pedig megbocsátó volt. A mesék azért is születtek róla, mert halála után nehéz helyzetbe került az ország: a nemzet egyetlen mentsvára az lehetett, ha tovább éltette magában az igazságos király alakját, életművének értékeit.

• Mátyás meg az igazmondó juhász
• A kolozsvári bíró
• Egyszer volt Budán kutyavásár
• A palotai varga
• A szalontai kovács
• Mátyás kovács
• Mátyás és a bíró lánya
• Mátyás és a fát ültető öregember
• Gergő juhász vendégségben
• Mátyás három lustája
• Az időjós szamár
• Mátyás király és a koldus
• Mátyás király meg az öregember
• Mátyás király a szegény ember temetésén
• Mátyás király meg a székely ember lánya
• A megszomjazott urak
• Mátyást megvendégelik