...szabadban, az esti órákban, színes rakétákból és tűzi mutatványokból rendezett
látványosság...", melynek történetét a lőpor feltalálásával szokták kezdeni, azonban már
jóval régebbi időkben is használtak különféle köd- és tűzeffektusokat az egyiptomi papok,
hogy ezzel vallási tanaik szolgálatába állítsák a népet.
Görögtűz
|
Az ókor félelmetes csodafegyvere volt a görögtűz, melyet i.e. 500-ban már használtak. Az
összetételét sokáig nagy titokban tartották. Legfontosabb alapanyaga a nafta, a kőolajnak
alacsonyabb forráspontú frakciója lehetett, melyet desztilláció révén állítottak elő. Mivel ez
túlságosan párolgott, ként diszpergáltak benne. Légmentesen tárolták, és használatkor szifon
segítségével kipermetezték.
Ezután következtek a kínaiak a fekete lőporral. Ókori feljegyzéseikben i.e. 2000-ben megemlítik
a salétrom, kén és szént tartalmazó tűzijátékszereket, és az ezzel töltött petárdákat, rakétákat,
melyek fényhatásukkal különböző ünnepélyeket, vallásos szertartásokat tettek látványossá
a résztvevők számára. De nem csak Kínában, hanem Indiában is találhatunk leírásokat arról,
hogy időszámításunk előtt a harmadik században csodálatos tűzijátékkal egybekötött egyházi
ünnepek voltak. Japánban is gazdag hagyományai vannak a tűzijáték rendezésnek, és ugyancsak a
japánoktól származnak az álcázó színesfüst-elegyek, valamint az oly sokszor megcsodált
csillagszórók és a szobai tűzijátékok.
Tűzmester
|
A VIII. században a lőpor továbbfejlesztői az arabok voltak, akik karavánok segítségével juttatták el
Európába. A XIII. századtól a XVIII. századig közel 500 évig a harcászatban és kb. 230 évig a
bányászatban alkalmazták. Érdekes tény, hogy a bányászatban a feketelőport először hazánkban
használták jövesztésre Selmecbányán, amit később egész Európában átvettek.
Tűzkerék
|
Európában a tűzijátékok a XIV. század végén terjedtek el, fénykorukat a XVIII. században érték
el. Az első tűzijáték 1373-ban volt az észak-olaszországi Vicensa-ban, a békekötés napján.
Az egykori krónikák szerint az igen fényes szemkápráztató látványt színes csillagok és
bengáli-tüzek alkották. Később Olaszországban minden egyházi ünnepségen, még a pápaválasztások
alkalmával is rendeztek tűzijátékokat.
Az olaszországi tűzijátékozás hagyományai Franciaországban találtak igazi otthonra. Nagy
mecénása volt a tűzijátékoknak XV. Lajos; XVI. Lajos király és Mária Antoinette (Mária Terézia
magyar királynő leánya) házasságkötése alkalmával egész Párizst megvilágította a különféle
rakéták tűzparádéja.
Gyújtónyilak
|
Magyarországon nagyobb tűzijátékot először 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvőjén lehetett
látni a német matematikus és csillagász, Regiomontanus jóvoltából, akinek repertoárján
világító buzogányok, tűzkerekek, tűzkupolák, tűzgolyók, rakéták, röppentyűk, gyújtónyilak,
rohanó tűzlándzsák, görögtüzek szerepeltek. Ezek nagy része a földön felszerelt állványzatokon
mutatta meg a hatását, egyedül a rakéták és röppentyűk szálltak az égbe.
(Az Rachetákat
bocsátgatták felfelé, a' kik is feljebb egy stucz-lövésnyinél, igenesen, nagy zúgással
mentenek fel, és odafenn nagy ropogást vittenek végben, és onnanfeljül lángos csillagokat hullattanak le.)